Ami máshol a legértékesebb régészeti felfedezés lehetne, az Olaszországban egy félreeső történelmi emlékhely, napi 4 érdeklődővel. Molise régióban, pontosabban Pietrabbondante-ban, a hajdani szamniták vidékén járunk.
A szamniták sok más italicus törzzsel együtt, már a Római Birodalom létrejötte előtt jelen voltak az Appennini-félszigeten, jellemzően földműveléssel és pásztorkodással foglalkoztak.
A legenda szerint az umbri törzzsel régóta háborúskodó szabinok győzelmük esetén felajánlották újszületteiket Marsnak, a háború istenének. Diadalmaskodásuk és a gyerekek felnőtt korba lépése után, esküjükhöz híven elküldték őket a közösségből. Az elbeszélések szerint a fiatalok egy ökröt követve vándoroltak délre, a mai Molise területére és alapítottak új, virágzó társadalmat. A Kr. e 4. századtól folyamatos háborúskodásban álltak a terjeszkedő Rómával, majd a Kr. e. 290-ben elszenvedett végső vereség után beolvadtak a birodalomba.
A szamniták kultúrája azonban nem tűnt el nyomtalanul. A rómaiak által átvett véres gladiátor játékokon kívül a Pietrabbondante-i amfiteátrum és szentély ékes bizonyítéka hajdanvolt kultúrájuknak. A romok eredete a Krisztus előtti 4 századra tehető, feltehetően spirituális és társadalmi események fontos helyszíne volt. A hihetetlen épségben fennmaradt emlékhely olyan, mint egy ablak a múltba. A romok közt sétálgatva zavartalanul képzelhetjük magunkat a 2500 évvel ezelőtt élt emberek közé, akik ezen falak között imádkoztak isteneikhez, vagy épp gyönyörködtek egy színházi előadásban.











