Sagne e fagioli, az abruzzo-i bableves

Íme a a bableves abruzzo-i verziója, Mafalda receptje alapján:

Hozzávalók a tésztához (4 főre):

  • kb. 70 deka durumliszt (15 deka per fő)
  • kb. 2,5 deci víz
  • 2 (nagy) csipet só (finom szemű)

Hozzávalók a szószhoz:

  • répa (egy 5 centis darab)
  • angol zeller (egy 5 centis darab)
  • egy kisebb hagyma harmada
  • 5-6 evőkanál olívaolaj
  • 1 konzerv hámozott paradicsom (40 deka)
  • 5-6 levél bazsalikom
  • 2 csipet nagy szemű só (sale grosso)
  • 1 tk. cukor
  • 2 konzerv bab (kb. 50 deka)
  • kb. másfél deci víz

Elkészítés:

A lisztet és a 2 nagy csipet sót összekeverjük és kb. 2 és fél deci vízzel (apránként adagolva) a két kezünkkel 10 percig gyúrjuk, amíg homogénné nem válik a tészta (se nem túl ragadós, se nem túl száraz) és kenyérformát formázunk belőle. Celofánnal körbetekerve fél órára a hűtőbe tesszük pihenni. (Ez idő alatt elkészíthetjük a szószt.)

Ezután a gombócot kb. két centi széles szeletekre vágjuk és lisztben a tenyerünkkel laposra nyomkodjuk.

A tésztagéppel egyes fokozaton háromszor kinyújtjuk (másodjára hosszában félbehajtjuk a kinyújtott tésztát és úgy nyújtjuk ki). Majd a tésztagép 4-es fokozatán még egyszer kinyújtjuk a darabokat. Ha sodrófával dolgozunk, ízlés szerint kb. 2-3 mm-esre nyújtjuk a tésztát, de igazán nem szükséges itt a túlzott precizitáson stresszelni.

A kinyújtott tésztát 3-5 centis négyzetekre vágjuk, és kb. 5 percre száradni hagyjuk. Majd ezeket a tésztanyújtógép középső tagliatelle vágójával (lásd fotó), vagy simán késsel kb. fél-egy centi széles darabokra vágjuk.

Amíg pihen a tészta, elkészítjük a szószt. A répából és az angol zellerből is kb. 5- 5 centis darabokat és egy kevés hagymát apróra vágunk és olívaolajban folyamatosan kevergetve sütjük. Mielőtt elkezdenének a zöldségek színt változtatni hozzáadjuk az összeturmixolt hámozott paradicsomot (a házi a legjobb, mi most konzervet használtunk), három nagy csipet sót, egy kis cukrot a paradicsomszósz savasságának ellensúlyozására és friss bazsalikomot, elkeverjük és fedő alatt (kis rést hagyva) közepes lángon főzzük, amíg el nem kezd forrni a paradicsomszósz, ekkor kis lángra tesszük. 10 perc elteltével a hozzáadjuk a babot, kb. 2 deci vizet és még egy csipet sót és még 15-20 percig, kis lángon, fedő alatt (kis rést hagyva) főzzük.

Ha kész a szósz, a lobogó, sós vízben megfőzzük a tésztát (amíg fel nem jön a víz tetejére).

Jó étvágyat!

Sagne e fagioli

Milyen tésztafajtát melyik szósszal kombináljuk? Így csinálják az olaszok.

Ha fogásokról és étkezésről van szó, az olaszok a végletekig odafigyelnek a részletekre a tökéletes íz- és állagélmény elérése érdekében. Éppen ezért abszolút nem mindegy, hogy milyen fajta tészta melyik szósszal lesz kombinálva. Összegyűjtöttem az Abruzzo-ban és Olaszország-szerte legnépszerűbb tésztaételeket. Alapvető szabály olaszéknál, hogy minden ami a tengerből jön, parmezán sajt nélkül lesz tálalva. Ja, és azt gondolom nem is kell magyarázni, hogy a friss, házi készítésű tészta nagyságrendekkel nagyobb kulináris élményt nyújt a száraz, bolti verzióhoz képest.

Cavatelli – hal- és tenger gyümölcseivel paradicsomszószban. Külön élvezet számomra bemutatni nektek a nagy kedvencemet, ezt a kagyló formájú tésztát, aminek nagy hagyománya van Dél-Olaszországban. Más régiókban más szószokkal is tálalják, azonban Vasto térségében a cavatelli hal, kagyló és garnélarák szósszal a kizárólagos nyertes. Ebben a tökéletes, leveses állagú kombinációban, benne van az Adria minden íze és illata, az embernek már a gondolatra is megindul a nyáltermelése. Szigorúan kanalazandó, ha villával hadonászol, rád szólnak olaszok. Nagy sikere van még ennek a tésztafélének fehéren, borsóval, “guanciale”-val (szalonnaszerű malacpofa) és egy halom parmezánsajttal, vagy “caciocavallo” sajttal és szarvasgombával .

Egy másik nagy kedvencem a pugliai tésztaétel, az “orecchiette con cime di rapa“, vagyis “fülecskék” cime di rapa-val. Sajnos ennek a káposztafélének nem találtam a magyar megfelelőjét, mert ez a növény gyakorlatilag csak az olaszoknál terjedt el. Természetesen ezt az ételt is egy nagy halom apróra reszelt parmezán sajttal tálaljuk. Alternatív feltét lehet a szintén ízletes paradicsom és sós ricotta kombináció.

Forrás: https://cucina.fidelityhouse.eu/primi-piatti/orecchiette-con-cime-di-rapa-e-pomodorini-194624.html
Orecchiete cime di rapa-val

A zite nevű tészta Campania régióból származik és “ragu alla napolitana”-val (paradicsomszószban húst főzünk, amit később másodikként fogyasztunk el a szószból kiszedve, salátával), vagy apró fasírtgolyós paradicsomszósszal kerül tálalásra. A húsos szósz belefolyik a tészta járataiba és így még szaftosabbá válik a fogás.

Tacconelli vadspárgás paradicsomszósszal. Ez a fogás főkent az én szívemnek kedves falucskában, Fresagrandinaria-n hagyományos étek. Jellemző a dél-olaszokra, hogy felismerik és gyűjtögetik a vadon termő, ehető növényeket. Így van ez az asparago-val, vagyis a vadspárgával is, ami különleges ízt ad a paradicsomszósznak és emellett még a veséket is fertőtleníti. Áprilisban, a szezonban tele vannak az utak az út szélén rostokoló autókkal, mert az utasok átugrottak egy pillanatra a szalagkorlát másik oldalára egy kis vadspárgát gyűjtögetni az ebédhez.

Tacconelli vadspárgás paradicsomszósszal
Tacconelli vadspárgás paradicsomszósszal

Pasta la chitarra “ragu alla napolitana”-val, avagy az “abruzzoi rántott hús”, a tipikus vasárnapi ebéd a régióban. A “négyszögletes spagetti” hagyományos, tojással készült abruzzoi tésztaétel. Már a húros eszköz is szemet gyönyörködtető, amivel készítik.

Ha már Abruzzo-ban járunk, semmiképp sem felejthetem le a listánkról a sagne e fagioli-t, azaz a babos tésztát paradicsomszószban, ami szintén leves szerű, kanalazós tésztaétel. A bab egyébként csicseriborsóval helyettesíthető.

Forrás: https://www.cucinadellanonna.it/recipe/sagne-e-fagioli/
Sagne e fagioli

Abruzzo-ban hagyományosan a gnocchi-t olyan paradicsomszósszal kombinálják, amiben sertésbordát főztek előtte. Hangsúlyozom itt is, hogy a sertésbordát szigorúan másodikként (a tészta az első fogás) fogyasztják az olaszok. Vannak még lájtosabb gnocchi feltét változatok is, mint például vaj es zsálya jó sok parmezánnal, vagy paradicsomszósz hús nélkül. A korábban feltöltött gnocchi receptet itt olvashatjátok.

A ravioli készülhet könnyű ricottás-spenótos vagy ricottás-spenótos-húsos töltelékkel. Vagy szimpla paradicsomszósszal tálaljak, amibe csak apróra vágott hagyma, angol zeller, répa kerül, de kombinálhatják akár a már fent említett ragu alla napolitanaval is, valamint vajjal és zsályával, na meg az elmaradhatatlan parmezán sajttal.

Sorakoznak a házi raviolik

Az olasz konyha egyik tipikus, külföldön nem annyira ismert esete, amikor a tortellini-t brodo-ban, vagyis meleg húslevesben főzik meg és fogyasztják el. Hagyományos karácsonyi étel, amúgy meg hideg, téli napokon szívet-lelket melengető fogás.

Forrás: https://www.greatitalianchefs.com/recipes/tortellini-in-brodo-recipe
Tortellini húslevesben

Finomságok karantén idején: a mennyeien omlós crostata

Már többször találkoztam vendégségben ezzel, az olaszok háza táján nagy népszerűségnek örvendő, külsőre meggyesrácsoshoz hasonlító süteménnyel, de amikor először megkóstoltam, édességimádó mivoltomat letaglózta az ízek tökéletes harmóniája és a tészta omlóssága. Mivel a recept épp szembejött velem a kedvenc youtuber olasztanárnőm vlogján, ezért megsütöttem ezt a szuper egyszerűen elkészíthető finomságot. Biztos, hogy marad a rendszeresen elkészítendő édességek listáján. 🙂

Hozzávalók:

–> 120 g puha vaj

–> 2 tojás

–> 120 g cukor

–> 300 g liszt

–> 1 tk sütőpor

–> 1 csipet só

–> 1 üveg jóféle lekvár

Elkészítés:

A széttört puha vajat (ne olvasszuk fel mikróban!) összekeverjük a liszttel, a tojással, a cukorral, a sütőporral és a sóval és kézzel, jó alaposan összedolgozzuk, amíg össze nem áll a tészta, majd a hűtőbe tesszük 20 percre pihenni.

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra.

A tésztát kettéválasztjuk és kb. a 2/3-át egy piskóta- vagy laposabb tortaforma aljára nyomkodjuk, kis peremet formázva a széleken. Az üveg lekvárt a tésztára halmozzuk és egyenletesen szétterítjük. A tészta maradékából kissujjnyi vastagságú “kígyókat” sodrunk a két kezünkkel és rácsot formázunk a lekvár tetején. Ha maradt még tésztánk, kiegyengethetjük vele a sütemény peremét.

Előmelegített sütőben 180 fokon 20-25 percig sütjük. Ellenőrizzük, hogy nehogy megégjen.

Jó étvágyat! 🙂

Itt megtekintheted az eredeti videót. Az egyetlen különbség a videóhoz képest, hogy az én crostata-m erdei gyümölcs lekvárral, míg a videón látható sütemény baracklekvárral készült. Abban az esetben is ajánlom ezt a csatornát, ha érdekel az olasz nyelv, vagy szívesen tanulnál olaszul. 🙂

Finomságok karantén idején: Mafalda gnocchi-ja

Notórius receptgyűjtő vagyok, hobbimmá vált a barátaim által elkészített, ínycsiklandozó ételek receptjeinek a feljegyzése. A nagymamám finomságai mellett vannak receptjeim Brazíliából, Portugáliából, Franciaországból, Németországból, de főként a kulináris élvezetekben bővelkedő Olaszország minden tájáról.

Idő hiányában és a hétvégéken mindig új kirándulási lehetőséggel kecsegtető olasz vidéknek “köszönhetően” azonban az időigényesebb étkek elkészítése általában sokáig várat magára.

Karanténos időkben ezért úgy döntöttem, hogy a felgyülemlett energiát ezen ételek megfőzésével fogom levezetni. Mert nem is lehetne a helyzetből adódó stresszt egy jó kis tésztagyúrásnál hatékonyabban oldani… Felér egy meditációval.

Elsőként olaszék legkönnyebben elkészíthető tésztaféleségét, gnocchi-t főztem. A recept Mafalda-tól, egy igazi olasz nonna-tól származik. 🙂

Hozzávalók (3-4 személy részére):

  • fél kiló krumpli
  • 1 tojás
  • 200 g liszt

A krumplit héjastul megfőzzük, majd mikor megpuhult, meghámozzuk és egy villával/krumplinyomóval összenyomjuk. Összekeverjük a hozzávalókat és addig gyúrjuk amíg a tészta össze nem áll. Akkor jó az állaga, amikor már nem tapad le az alja (önthetünk még hozzá egy kis lisztet, ha nagyon letapad). Hosszúkás cipóalakot gyúrunk belőle, majd szeletekre vágjuk és “kígyót” sodrunk a két kezünkkel. A “kígyókat” másfél ujjnyi széles darabokra vágjuk.

Lobogó, sós vízbe dobjuk a gnocchi-kat és addig főzzük, amíg fel nem úsznak a víz felszínére (kb. 2 perc).

Szósz: felaprított negyed hagymát, kis répát és angol zellert olívaolajon megdinsztelünk, majd hozzáadjuk az összeturmixolt, ízesítetlen paradicsomszószt. Sózzuk és, ha bolti paradicsomszószt használunk, érdemes egy fél teáskanál cukrot is hozzákeverni, ez kompenzálja a savanyú ízt (olasz nonna-k tippje!). Az íze kedvéért főzhetünk benne egy kis szelet húst (lehet sertés, vagy marha), de ezt az olaszok szigorúan második fogásként fogyasztják, soha nem a tésztával együtt.

Egyébként tetszőleges szósszal (paradicsomszósszal, pesto-val, vagy csak szimplán olívaolajon sült bacon-nel) és parmezánnal bőségesen megszórva tálaljuk.

Jó főzőcskézést és jó étvágyat hozzá! 🙂

Olasz finomságok: Szicíliai szardellás spagetti

A következő receptet egy szicíliai barátnőm, Annarita anyukája készítette el nekünk. Gyerekkoromban oda voltam az otthon is kapható szardellapasztáért és nagyon örültem, hogy ezt a finomságot új oldaláról is megismerhettem. 🙂

Hozzávalók 4 személyre:

  • 400 g spagetti
  • 8-10 darab szardella olajban
  • kb. 250-300 g paradicsompép / paradicsomszósz (ízesítés nélkül)
  • 1 csokor petrezselyem
  • 30 g fenyőmag (helyettesíthető apróra tört dióval, kesudióval)
  • 1 kis chilipaprika
  • 1 gerezd fokhagyma
  • olíva olaj
  • parmezán (helyettesíthető más kemény sajttal)

Elkészítés:

A petrezselymet, a fenyőmagot, a fokhagymát és a chilipaprikát együtt felaprítjuk. Ráteszünk a kupacra 3 szardellát és ezt is beleaprítjuk. Serpenyőben olíva olajon melegítjük a maradék 5-6 szardellát, hagyjuk, hogy “elolvadjanak”, hozzáadjuk a felaprított hozzávalókat és 5-6 percig főzzük. Hozzáöntjük a paradicsompépet és kb. 10-15 percig tovább főzzük, hogy összeérjenek az ízek. Megfőzzük a spagettit, de egy perccel korábban kiszedjük a vízből és beletesszük a szószba 2-3 evőkanálnyi víz tésztavíz kíséretében és tovább főzzük még 2-3 percig.

Ízlés szerint reszelt parmezánnal tálaljuk.

Jó étvágyat kívánok! 🙂

A kép illusztráció

Olasz finomságok: Simone szardíniai nyula

Ez a recept egy szardíniai barátomtól, Simone-tól származik. Az olaszok kedvelt ételei közé tartozik a nyúl. Mivel ezt a fajta húst korábban csak pörköltként kóstoltam, rögtön magával ragadott az újfajta ízvilág, a nyúlhús, az olíva- és kapribogyó és a rozmaring harmonizálása. Az olaszok ezt az ételt második fogásként fogyasztják, mi sütőben sült burgonyával, vagy édesburgonyával (esetleg kenyérrel) főételként is fogyaszthatjuk.

Hozzávalók 4 személyre:

  • 4-6 nagyobb nyúlcomb vagy 1 egész nyúl (darabolva)
  • 1/2 hagyma
  • 2 fokhagyma
  • 1-2 szár angol zeller
  • 1-2 répa
  • magozatlan fekete olívabogyó
  • kapribogyó
  • 5-6 darab szárított paradicsom
  • petrezselyem
  • rozmaring
  • olívaolaj
  • 1,5-2 dl száraz fehérbor
  • kevés csilipaprika

Elkészítés:

A hagymát, a petrezselymet, az angol zellert, a répát és a szárított paradicsomot felaprítjuk, majd a hozzáadott fokhagymával (egész), olívabogyóval és a kapribogyóval 5-10 percig olívaolajon főzzük. Hozzáadjuk a nyúldarabokat, amit a zöldségen főzünk. Sózzuk az ételt ízlés szerint. Amikor a nyúl már picit megfőtt, hozzáöntünk 1,5-2 deci fehérbort és abban főzzük tovább, hozzáadjuk a rozmaringot. Amikor a bor 30-40%-a már elpárolgott, hozzáöntünk egy kevés vizet és az ételt néha megkeverjük. Amikor a nyúl már majdnem kész, egy kevés csilipaprikával ízesítjük.

Sütőben sült burgonyával vagy édesburgonyával tálaljuk.

Jó étvágyat kívánok! 🙂