Címke: Abruzzo

Abruzzo, a túrázók Kánaánja

Kevesen tudják, hogy Olaszországnak ezt a kevésbé ismert részét, Abruzzo-t zöld európai régióként is emlegetik. Három nemzeti parkja (Majella Nemzeti Park, Gran Sasso – Monti della Laga Nemzeti Park és az Abruzzo, Lazio és Molise Nemzeti Park) és számos természetvédelmi területe a térségnek több, mint 36%-át teszi ki. Itt található az olasz csizmán végighúzódó Appeninek legmagasabb csúcsa, a Corno Grande (2.912 m – Gran Sasso Nemzeti Park).

Korábban már nagy vonalakban beszámoltam Abruzzo szépségeiről, most elsősorban a túrázóknak és a természet szerelmeseinek szeretnék ötleteket adni egy abruzzo-i kiruccanáshoz. Mert nincs jobb annál, amikor a nyaralást egy jó kis túrázással spékeljük meg, a tengerparti ejtőzés és templomlátogatások sűrűjében. 🙂

Rocca Calascio

Rocca Calascio, az Appeninek legmagasabban (1460 méteren) fekvő erődje L’Aquila közelében, a Gran Sasso Nemzeti Parkban. Építése a 12. századra tehető, védelmi szerepet töltött be a normann invázió után. A vár egy kb. fél órás könnyedebb mászással érhető el Calascio-ból. A fennsíkon további sétát tehetünk. A túra könnyű, akár gyerekekkel is megtehető.

  • Kilátás, háttérben a Majella
  • Chiesa di Santa Maria della Pietà
  • Rocca Calascio

San Giovanni vízesés

A Majella nemzeti park egyik legszebb vándorútja a kristálytiszta Vesola patak mentén a 30 méter magas San Giovanni vízeséshez vezet. A jelzett turistaút Boca de Vale-ból indul (és ide is érkezik vissza), kb. 10 km hosszú, 500 m körüli szintemelkedéssel. A patak mentén, szépséges bükkerdőben vándorolva kb. 1,5 óra után érkezünk meg úti célunkhoz. A túra a 35 méter magas vízesésnél való jóleső ejtőzést beszámítva kb. 3-4 óra alatt megtehető. Előfordulhat, hogy a túra során mezítlábas patakátkelésre lesz szükség. 🙂 A visszavezető út utolsó része meredekebb szakasz, itt nem árt az óvatosság, egyébként a túra körülbelül közepes nehézségű, átlagos kondícióval teljesíthető. A kirándulás után érdemes betérni a Bocca di Vale-tól 4 km-re fekvő, szépséges kis városba, Guardiagrele-be.

  • Vesola-patak
  • San Giovanni vízesés
  • Guardiagrele

Campo Imperatore

A Gran Sasso Nemzeti Parkban található, “olasz Tibet”-ként is emlegetett Campo Imperatore fennsík nem csak csodálatos túrázóhely, de történelmi helyszín is, ugyanis Mussolini-t, a hírhedt diktátort itt tartották fogva, miután Olaszország átállt a nyugati szövetségesek oldalára a 2. világháborúban. Érdekesség még, hogy Bud Spencer és Terence Hill itt forgatta “Az ördög jobb és balkeze” western-filmjének egyes jeleneteit.

Rifugio Campo Imperatore, ahol Mussolini-t tartották fogva.

Az 1800 méteres magasságban lévő Campo Imperatore-t autóval, vagy Assergi-ból felvonóval közelíthetjük meg. Az innen induló túraútvonalak között vannak egyszerűbb, és gyakorlottabb, nem tériszonyos túrázóknak ajánlottak is, de mindegyik páratlan panorámát nyújt. Figyelem, a túrák késő tavasztól őszig ajánlottak. Választhatjuk a 7,5 km-es “L’anello di Campo Pericoli” túrát, amely 4 óra alatt, 400 méteres szintkülönbséggel átlagos kondival bejárható. Beszéljenek a képek… 🙂

  • Corno Grande, az Appenninek legmagasabb csúcsa a háttérben (2.912 m)
  • Kilátás
  • Kilátás a fennsíkra

Lago di Scanno

Végül jöjjön egy szépséges, kevéssé ismert, smaragdzöld, szív alakú tó 900 méteres magasságban, amely egy földcsuszamlás következtében született 12 ezer évvel ezelőtt. A Lago di Scanno csodálatos kilátást nyújtó, átlagos kondícióval teljesíthető túraútvonalakat illetve egyéb lehetőséget (kenu, vízibicikli bérlés) nyújt az erre kirándulóknak. Érdemes még meglátogatni a 8 km-re lévő lélegzetelállító környezetben lévő, elhagyatott falut, “Frattura vecchia”-t, amit 1915-ben egy földrengés pusztított el.

  • Lago di Scanno
  • Lago di Scanno
  • Lago di Scanno
  • Frattura vecchia
  • Frattura vecchia

Abruzzo, where the sea and the mountains come together

I have lived for many years in busy cities, like Budapest or Lisbon. I have to say, that I has been already a bit fed up with the mass of people and the constant changes around me. The irony of the life is, that I landed on a place, where the time flows more slowly. The international tourism is not developed yet, strangers rarely can be found here. Earlier, when I was thinking of Italy, the crowded beaches of Rimini-Riccione came in my mind immediately. My incomprehension grew, when I started to discover the beautiful characteristics of this region. According to the locals, Abruzzo is the place, where the sea and the mountains come together. Indeed…. it takes 30 minutes to reach the most beautiful beaches on the Adriatic coast from the hiking trails of the Majella mountain.

I arrived in Abruzzo, to the boarder of the northern and the southern parts of the Italian boot. This imaginary line can be literally recognized as well in the movements of the tectonic plates. In this closed world the locals in the medieval hilltop villages are still producing wine and olive oil and spend the summer evenings all together on the main square.

In the ancient ages and in the Middle Age lot’s of nations (the Greeks and the Normans among others) arrived here and mixed with the local Italic tribes and their descendants. From the 1st century the region became the part of the Roman Empire and later the part of the Kingdom of Naples. The beautiful harbor and mountain towns of Abruzzo were born in this cultural diversity. Among the antique and medieval palaces, in stylish bars we can enjoy an aperol spritz and the served aperitivo (snacks) and feel the history around. We can also observe the local habits, how the people are sauntering on the streets in beautiful dresses after the five course sunday lunch (this activity is called “struscio” in the local dialect).

Traditional fishing structures (the “trabucco”-s) make the scenic coastline of Abruzzo even more unique. This fishing method was so widespread here, that it became one of the symbols of the region. This part of the Adriatic cost is also called as “costa dei trabocchi” (the trabucco cost). These structures are no longer used for fishing, they are often refurbished and used as restaurants or holiday houses.

Like every Italian region, also this area is full of delicious local food, e.g. the famous Montepulciano d’Abbruzzo wine, the pecorino (matured, hard sheep cheese), the heavenly “brodetto” (sea fish soup cooked of five specified Adriatic fish species), the “arrosticini” (sheep meat on skewer), the “ventricina” (spicy or sweet salami made from pork), the pasta la chitarra and even more.

Even if you surely take 3 kilos of extra weight during your trip in Abruzzo, it’s worth it to get away from the usual Italian destinations and get to know this authentic region.

Have fun! 🙂

Abruzzo, ahol a tenger és a hegyvidék frigyre lép

Évekig éltem olyan frekventált helyeken, mint Budapest vagy Lisszabon, már talán sokalltam is az embertömeget és a folyamatos változást. A sors iróniája, hogy egy olyan vidékre sodort az élet, ahol az idő lassabb mederben folyik, a turizmus, mint olyan (főként a nemzetközi), csak nyomokban felfedezhető. Értetlenül álltam felfedezésem előtt. Korábban, ha Olaszországra gondoltam, Rimini-Riccione strandjainak heringpartyja ötlött lelki szemeim elé. Értetlenkedésem akkor tetőzött, mikor szépen lassan kezdtem felfedezni e régió adottságait. A helyiek szerint Abruzzo az a hely, ahol a tenger és a hegyvidék összeér. És valóban… a Majella és a Gran Sasso túraútjait és sípályáit 30 perces autóút választja el az Adria legszebb strandjaitól.

Megérkeztem Abruzzo-ba, az olasz csizma északi és déli részének határvonalára. E választóvonal a mentalitásban és a tektonikus lemezek mozgásában is szó szerint érzékelhető. Ebben a kevéssé globalizált, zárt világban, a dombok tetején épült, középkort idéző kis falvakban az itt élők még olíva és szőlőtermesztéssel foglalkoznak és a nyári estéken a falu apraja-nagyja a téren gyűlik össze.

A történelem során a görögöktől kezdve, a normannokon át az albánokig számos nép érkezett erre a vidékre és keveredett az itteni italicus törzsekkel és leszármazottaikkal. A régió az 1. századtól a Római Birodalom, később a középkorban a Nápolyi Királyság része volt. Ebben a kulturális sokszínűségben születtek Abruzzo szépséges kikötő- és hegyvidéki városai, melyek részben védelmi szerepet töltöttek be. Az antik és középkori paloták között a stílusos bárokban elfogyasztott hűsítő aperol spritz és a hozzá felszolgált aperitivo (falatkák) mellett szinte a szánkban érezzük a történelem ízét. Innen figyelhetjük a helyiek szokásait, akik a hétvégi, ötfogásos ebéd levezetőjeként “struscio”-ra indulnak, azaz elegánsan (már-már esküvői díszben) felöltözve sétálgatnak az ódon falak között.

Abruzzo festői partvonalát a víz fölé épült tradicionális halászati építmények, a “trabucco”-k teszik még különlegesebbé. Ez a fajta halászati módszer annyira elterjedt volt itt, hogy a régió egyik szimbólumává vált. Az Adria ezen szakaszát “costa dei trabocchi”-nak, azaz a “trabucco”-k partjának is nevezik. Ezeket a szerkezeteket ma már nem használják halászati célokra, gyakran felújítják őket és étteremként, vagy hétvégi házként funkcionálnak.

Egy olasz régióhoz híven ez a vidék is hemzseg az ínycsiklandozó, helyi finomságoktól. Itt készítik a híres Montepulciano d’Abbruzzo bort, a karakteres izű abbruzzo-i “pecorino”-t (érlelt, kemény juhsajt), a mennyei “brodetto”-t (öt meghatározott adriai halfajból készített tengeri halászlé), az “arrosticini”-t (juhhús nyárson sütve), a “ventricina”-t (disznóhúsból készült pikáns vagy édes szalámi), a húros, szövőszékre emlékeztető eszközzel készített pasta la chitarra-t és még sorolhatnánk.

Az Abruzzo-ba látogatás esetén elkönyvelhető plusz 3 kiló ellenére mindenképpen megéri a fáradtságot a szokásos olasz úti céloktól egy kicsit távolabb merészkedni és egy, még autentikus régiót megismerni.

Jó felfedezést kívánok. 🙂

Read this article in english.